Szent Márton Plébánia

Szentmisék általános rendje

Keddtől péntekig reggel 7.00 óra.
Szombat 18.00 óra.
Vasárnap 8.30 és 10.00 óra.

Szentségimádás a szombat esti szentmise előtt 17.30-tól.
Rózsafüzér imádság vasárnap 9.15-től.

Aktuális híreinkről Facebook oldalunkon olvashat: facebook.com/Szent-Márton-Plébánia-...

Templomunk

Kunszentmárton Jász-Nagykun-Szolnok megye legdélebbi városa a Hármas-Körös bal partján. Az Árpád-kortól kezdve lakott hely, IV. Béla király a Tiszántúlra, így ide is telepített kunokat, innen a település kun előtagja. A törökdúlás nagyon megviselte a községet, sokáig lakatlan volt. 1717-19-ben Radics István jászapáti kisbíró vezetésével jászok népesítették be ismét a területet. Az alapítók idejövetelük után ideiglenes kápolnát építettek.

A második, bár még mindig kicsiny templomot 1722 körül emelték Szent Márton tiszteletére. A templom nem tudta kielégíteni az egyre növekvő lélekszámú település igényeit, így 1745-ben elkezdődött egy új templom építése. A templom azonban anyagi erők híján torony nélkül maradt, csupán egy kis fatornyocskára tellett. 1760-ban már elég erőt érzett a község magában és megegyezett Szablyik Jánossal (aki a templomot is építette), hogy készítse el a "tizennégy öl magasságú" tornyot. 1763-ban készült el az órával felszerelt torony. A templom gyors romlásnak indult, 30 év elteltével nagyszabású felújításra volt szükség. 1779-ben egy tekintélyes pesti kőművesmestert hozatott a tanács Jung József személyében, aki a templom lebontását javasolta. Ebbe a tanács is beleegyezett és felvették a jegyzőkönyvbe: "A templom (maradván a torony!) lerombolandó és helyébe egy új, nagyobb és erősebb templom emelendő." Tulajdonképpen itt kezdődik a mai templom históriája.

Jung József tervét fogadták el, aki a tervrajzot 1781-ben mutatta be (ő tervezte többek között a jászberényi katolikus, és a budapesti, Petőfi téren álló ortodox templomot is). Jung későbarokk stílusa leegyszerűsödést mutat; a rokokó fölött eljárt az idő. Az ünnepélyes alapkőletétel 1781. június 24-én volt. A fővállalkozó Jungon kívül Gruber József ácsmester és Rabl Károly kerületi kőművesmester működött közre. Az új templomot a régi köré építették, hogy a liturgikus cselekmények a munkálatok alatt is végezhetőek legyenek. Mikor az új falak elkészültek, a régi templomot egyszerűen kihordták az újból. Az új templom megáldása 1784. november 11-én, a Szent Márton-búcsú keretében történt. A szertartást a püspök megbízásából Horváth Imre egri kanonok végezte. A templom tornya 60 m magas. A főoltár építményét és a két mellékoltárt Rabl Károly, a márványozást Spórer János Mihály egri mester végezte. A szentély kifestését, az oltárpárkányzatok, oszlopfők és a szentségházajtó aranyozását Fahrensohn Ferenc egri festő készítette el. 1788-ban készült a főoltárkép, melyet az egri Czirkler János festett (Szent Márton feltámaszt a halálból egy ifjút). A szószék Motzer József egri szobrász műhelyében készült. A templombelsőt 1861-ben festették, majd 1888-ban renoválták. Az orgonát Dangl Antal aradi mester készítette 1889-ben. 1892-ben készültek a szentélyben lévő 2,5 m magas Szent Péter és Szent Pál szobrok. Ebben az évben készültek el carrarai márványból a Jézus Szíve és Mária szobrok. 1822-23-ban magasították meg az aránytalanul kicsi tornyot. 1895-ben készült el a 23 m magas új vörösréz toronysisak.

Az épület állagának megerősítésére és megnagyobbítására Aigner Sándor dolgozott ki terveket: 1909-ben elkezdődött a templom bővítése két mellékhajóval. Ez 1910-ben készült el. A festési munkálatokat Muhits Sándor Iparművészeti-iskolai tanár végezte. A mellékhajók oltárai: Szent István, Szent Kereszt, Jézus Szíve, Mária, Assisi Szt. Ferenc és Páduai Szt. Antal. Nagyméretű falfestmények: Szent László vizet fakaszt és Utolsó Ítélet. Legutóbbi renoválások: 1992-ben fejeződött be a templom teljes belső, 2005-ben pedig a külső felújítása.

Messze földön híres templomunk művészi díszítésével, berendezésével és 62 méter magas, a Körös habjaiban visszatükröződő kecses tornyával kiemelkedik az alföldi barokk templomépítészet alkotásai közül, hirdetve jász őseink buzgóságát, de - egyedülálló módon a Nagykunság templomai között - a főbejárat fölött megformált nagykunsági oroszlános címer egyben emléket állít a kun elődök emléke előtt is.

Kápolnáink

Alsó temetői kápolna

A kápolna 1869-ben épült, népi barokk stílusban. Legutóbbi, teljes felújítása 1992-ben történt meg Nagy Lórántné adományából. Tornyában két harang lakik. A kápolna előtt kálvária-szoborcsoport és kálváriasor is található. A kápolna titulusa: Hétfájdalmú Szűzanya. A kápolna búcsúját szeptember harmadik vasárnapján tartjuk.

Felső temetői kápolna

A kápolna 1874-ben épült romantikus stílusban. A felújítás befejezését a Szent Márton Alapítvány megkezdte. Két harang lakik tornyában. A kápolnában orgonakarzat is található orgonával, mely hosszú évek óta nem működik. Titulusa: Vigasztaló Szentlélek. Búcsúját pünkösdhétfőn tartjuk.

Fíliánk: Kungyalu

A mai templom 1981-ben épült a Kunszentmártonhoz tartozó városrészben. Területe 66 négyzetméter. Naív kivitelű oltárképe a Kármelhegyi Boldogasszonyt ábrázolja. Ennek oka, hogy az 1940-es években a kunszentmártoni kármelita atyák indították meg Kungyaluban a lelki életet.

Alapítvány

Az Alapítvány céljai

• A kunszentmártoni Római Katolikus Nagytemplom és műemlék plébánia-épület felújítása, állagmegóvásának folyamatos támogatása;
• az Alsó- és a Felső temető kápolnáinak, műtárgyainak és műemlékeinek, a védett síroknak felújítása és állagmegóvása, valamint a temető rendezésének támogatása;
• bel- és külterületen köztéri vallási emlékhelyek és szobrok, útmenti keresztek karbantartása, megalapozott kérés esetén állítása;
• a kungyalui templom felújítása;
• egyéb, a plébánia területéhez tartozó közösségi és vallási tevékenységet szolgáló egyházi épületek felújítása és üzemeltetése;
• plébániai hitéleti vagy közösségi rendezvények támogatása;
• a plébániához tartozó fiatalok továbbtanulásának segítése;
• a plébánia rászorulóinak segítése;
• hitoktatás támogatása;
• más keresztény egyházakkal vagy intézményekkel együttműködésben megvalósított rendezvények támogatása.

Szent Anna Katolikus Óvoda

2011-ben – szülői kezdeményezésre – a város vezetése átadta az óvodák működtetési jogát a Szeged-Csanád Egyházmegyének, így a korábban „Városi Óvoda” néven működő intézmény székhelyén és telephelyén 2011. szeptember 1-én megkezdte működését a Szent Anna Katolikus Óvoda.

Bővebb információ az óvoda honlapján.

Szent Márton Énekkar

A templom énekkara, a Szent Márton Énekkar 1999 őszén alakult újjá több évi szünet után. Mivel az Egyházban mindig is gyakorlat volt az Isten dicsőítése, így szükségszerűvé vált, hogy énekszóval is tegyük ezt. Erre bíztat egyházunk és így tanít a Szentírás is: "Énekeljetek hálás szívvel zsoltárt, himnuszt és szent dalokat Istennek". (Kolosszei levél 3,16b).

Lelkes tagokból áll az énekkar, szerető közösség alakult ki már a kezdetek kezdetén. Ez is, mint minden, Isten nagy ajándéka! Énekpróbák minden héten kedden vannak. Ilyenkor új kórusműveket tanulunk, vagy a szentmisére készülünk a már ismert énekeket felelevenítve. Általában minden hónap 3. vasárnapján énekelünk a fél tízes szentmisén.

Az énekkar egyházi műveket tűz programjai közé, hiszen éneklésünk egyben Isten-szolgálat, nem színpadi produkció. Egymás iránti szeretetünk Jézus tanításából táplálkozik, aki így figyelmeztet bennünket: Aki nem szereti testvérét, akit lát, hogy szeretheti Istent, akit nem lát? Ezt a szeretetet gyakoroljuk például akkor, amikor névnapokon felköszöntjük egymást kis agapéval, vidám együttléttel.

Az énekkar többször szervezett templomunkban kórustalálkozót, de szívesen mentünk vidékre is hasonló rendezvényekre. Első ilyen alkalom volt 1999-ben a szép martfűi Szent Tamás templombeli vendégeskedés. De többször voltunk Szegeden, Szentesen és Csongrádon is. Ezek a találkozások mindig megerősítenek minket, valamint új ismeretségeket, barátságokat tudunk kötni a hozzánk hasonlóképpen gondolkodó 'testvérekkel'.

De az ember sohasem lehet megelégedve, ezért én is azt szeretném, ha minél többen közénk állnának és velünk együtt dicsőítenék Istent, aki Jézus által megváltott minket. Mindenki, aki képességet kapott Istentől az éneklésre, jól teszi, ha ki is használja ezt az adottságot. Várja őt Isten a Szent Márton Énekkarba, hogy énekünk együtt így szóljon: "Dicsőség a magasságban Istennek!"

Üdvözlettel: Laurinyecz Pál kántor

Pályázatok

Közösségfejlesztés

A Szent Gábriel arkangyal szobor restaurálása